Moszkva (oroszul, cirill betűkkel: Москва) Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekszik, szövetségi jelentőségű város. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve. Épületei – mint például a Kreml, a Szent Vazul-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa.

Története

 

A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I. sz. az első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először, 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237-38-ban a tatárok földig rombolták. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, 1612-ben Nyizsnij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg. Mikor I. Napóleon seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak - ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszvka munkásvárossá vált.

Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva acsecsent erroristákcélpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

Politika és kormányzat

Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

Moszkva Város Alapszabálya

Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

A Városi Duma

A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben válaszották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.

A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.

A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.

Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya

Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.

A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, melynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan "első helyettesek", valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.

A polgármester 1992 óta Jurij Mihajlovics Luzskov, aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.

Közigazgatási körzetek, önkormányzati kerületek

Moszkva tíz közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, melyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhuszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.

Közigazgatási körzet	Orosz neve	Lakosság (fő) (1. Januar 2006)
Északi (2)	Северный	1 104 186
Észak-Keleti (3)	Северо-Восточный	1 236 205
Észak-Nyugati (9)	Северо-Западный	790 801
Keleti (4)	Восточный	1 381 716
Zelenográdi (10)	Зеленоградский	215 764
Déli (6)	Южный	1 581 064
Dél-Keleti (5)	Юго-Восточный	1 139 559
Dél-Nyugati (7)	Юго-Западный	1 209 408
Nyugati (8)	Западный	1 073 829
Központi (1)	Центральный	692 543

Demográfia

 

Bár az Orosz Föderáció népessége évente kb. 700 000 fővel csökken, Moszkva népességét ez nem érinti. A bevándorlók száma meglehetősen magas, annak ellenére, hogy az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más városok lakói bejegyzés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább a városban.

A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.

A népesség összetétele

A 2002-es népszámlálás alapján Moszkva népességének összetétele:

Saját bevallás alapján	Szám (fő)	Százalék
Oroszok	8 808 009	84,83%
Ukránok	253 644	2,44%
Tatárok	166 083	1,6%
Örmények	124 425	1,2%
Azeriek	95 563	0,92%
Zsidók	79 359	0,76%
Fehéroroszok	59 353	0,57%
Grúzok	54 387	0,52%
Moldávok	36 570	0,35%
Tadzsikok	35 385	0,34%
Üzbégek	24 312	0,23%
Mordvinok	23 387	0,22%
Csuvasok	16 011	0,15%
Vietnamiak	15 616	0,15%
Csecsenek	14 465	0,14%
Kínaiak	12 801	0,12%
Oszétek	10 561	0,10%
Nemzetiségüket fel nem tüntetők	417 126	4,02%

Földrajza

A város a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). A Moszkvai terület a Volga, Oka, Kljazma és Moszkva folyók medencéjében található, mintegy 46 000 km²-en, ennek a területnek a központja maga a város, melyen a Moszkva folyó folyik keresztül. Területe 1080,3 km². A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit.

A terület harmadát erdők borítják, melyekben többek között jávorszarvasok, medvék, rókák, hiúzok élnek.

Parkok és kertek

Moszkvában 34 300 hektárnyi zöld övezet, 16 600 hektárnyi erdő található; 96 park és 18 kert - ebből négy botanikus kert - szolgálja a moszkvaiak rekreációs igényeit.

A Gorkij parkot 1928-ban hozták létre, nevét Makszim Gorkijról kapta. A 689 000 m²-es, a Moszkva folyó partjánál fekvő területen kis tavak, tánctér, teniszpálya és más sportlétesítmények is találhatóak. Közvetlenül mellette, a Nyeszkucsnij-kertben („Boldog kert”) áll a szabadtéri Zöld Színház, mely 15 000 főt képes befogadni. A Nyeszkucsnij-kert Moszkva legrégebbi parkja, 1834-ben, három uradalmi kertből egyesítették. Az Izmajlovszkij parkot 1931-ben létesítették, 15,34 km²-es területével hatszor nagyobb, mint a New York-i Central Park. A 600 hektáron elterülő Szokolnyiki park négyszer nagyobb a londoni Hyde Parknál, és egy zöld labirintus is található benne.

A Loszinij Osztrov Nemzeti Park Moszkva külterületén található, 116 km²-es területéből 30 km² a város határain belül van. Ez volt Oroszország első nemzeti parkja, 1983-ban nyilvánították azzá, korábban kedvelt vadászterület volt. A park a nevét („Jávorszarvas-sziget”) az itt élő jávorszarvasokról kapta.

A Cicin Botanikus Kert 361 hektáron terül el és 17 400 taxonnal rendelkezik, 170 ritka és veszélyeztettett faj él itt. Található itt még 20 000 rózsabokor, egy dendrárium, egy tölgyes, ahol a fák átlagéletkora meghaladja a 100 évet, és egy 5000 m²-es melegház is.

Kulturális élete

Múzeumok

Moszkva az orosz művészetek központja, 61 múzeuma és 27 kiállítóterme van. A legnevesebb művészeti múzeum a Tretyjakov galéria, melyet Pavel Tretyjakov, egy gazdag patrónus alapított. Két épülete van, az úgy nevezett Régi Tretyjakov-galéria, vagyis az eredeti épület a Tretyjakovszkaja metróállomásnál található. Itt klasszikus orosz festményeket lehet megtekinteni, például Ilja Repin vagy a 15. századi híres ikonográfus, Andrej Rubljov munkáit. Az Új Tretyjakov-galéria a Park kulturi metróállomásnál található, a szovjet időkben hozták létre a szovjet művészek munkáinak bemutatására, de kortárs festők, mint Kazimir Malevics és Vaszilij Kandinszkij alkotásai is helyet kaptak.

A Puskin Múzeum a város szépművészeti múzeuma, melyet mások mellett Marina Cvetajeva apja alapított. A múzeum a londoni British Museum-hoz hasonlóan a világ több civilizációját is bemutatja, de találhatóak itt festmények is, többek között Claude Monet, Paul Cézanne vagy Pablo Picasso munkáiból.

Az 1872-ben alapított Történelmi Múzeum a Vörös tér bejáratánál található, és az orosz történelmet dolgozza fel a prehisztorikus időktől napjainkig; a Romanov-dinasztia tagjai is értékes műtárgyakkal gazdagították a múzeum kiállítási darabjait. Több mint 4,5 millió leletet és 12 millió oldalnyi dokumentációt őriznek itt.

Az 1872-ben létérehozott Műszaki Múzeum Oroszország legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ahol különféle találmányokat, köztük egy 18. századi humanoid automatát és az első szovjet számítógépeket is meg lehet tekinteni. Több mint 160 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.

A Kutuzov sugárúton található Borogyinó Panorámamúzeum egy 360°-os dioráma, mely a nem messze található emlékművel együtt az 1812-es, Napóleon felett aratott győzelmet ünnepli. A közelben egy katonai történelmi múzeum is látogatható.

 

A Történelmi Múzeum épülete

A Tretyjakov-galéria

Színház, mozi

Moszkva az előadóművészetek központja is, világhírűek a színházai, a balett- és a filmművészete is. A városnak 99 filmszínháza és 93 színháza van, ezek közül a legismertebb a Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr), a Kisszínház (Malij Tyeatr) és a Taganka. A Rosszija Állami Központi Koncertterem gyakran ad otthont balett- és pódium-előadásoknak, pop- és rockkoncerteknek. A Moszkvai Nemzetközi Előadóművészetek Központja, más néven a Moszkvai Nemzetközi Zene Háza 2002-ben nyitotta meg kapuit. Főképp komolyzenei koncerteket tartanak itt, és itt található Oroszország legnagyobb orgonája.

Moszkvában két cirkusz is található: a Moszkvai Nagycirkusz és a Jurij Nyikulinról elnevezett cirkusz a Cvetnoj sugárúton.

A szovjet filmek a filmtörténet fontos részét képezik. A klasszikus szovjet filmek többsége a Moszfilm stúdiójában készült. A Szaljut moziban a Mozimúzeum ritka filmjeiből is vetíteni szoktak.

Éjszakai élet

Moszkva éjszakai  élete igen élénk, a legnépszerűbbek a Tverszkaja utcán található szórakozóhelyek. A Manyezsnaja (Manézs) tér és a Vörös tér környékén is sok drága luxusétterem és bár található.

A Tverszkaja utca az üzleteiről is nevezetes, akárcsak a Kitaj-gorod városrészben található Tretyjakovszkij Projezd, ahol többek között Bulgari, Tiffany & Co., Armani, Prada and Bentley üzletek sorakoznak.

Oktatás és tudományos élet

Moszkvában 1750 középiskola, 276 felsőoktatási intézmény, ebből 60 egyetem és 87 főiskola található, ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Moszkvai Állami Egyetem, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem főépülete a híres sztálini Hét nővér egyike, a Veréb-hegyen (Vorobjovi Gori) áll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 épülete, 29 kara és több mint 350 tanszéke van, ezen kívül 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium, 4 múzeum, könyvtár, nyomda, könyvesbolt és nyolc kollégium (diákszálló) tartozik hozzá. Több mint 47 000 hallgatója és 15 000 dolgozója van, ezen felül pedig 4000 oktató és 5000 kutató dolgozik az egyetemen.

A Moszkvai Állami Műszaki Egyetemet 1830-ban alapították, 19 000 hallgatója és 3500 oktatója van, az egyetemen 300 külföldi tanul.

Moszkva Oroszország és a FÁK államainak pénzügyi központja, így sok üzleti iskola van a városban, ezek közül a legismertebbek a Plehanov Közgazdaságtani Akadémia, az Orosz Föderáció Kormányának Pénzügyi Akadémiája (Финансовая академия при Правительстве Российской Федерации), Az Új Közgazdaságtani Iskola, az Állami Közigazgatási Egyetem és a Közigazgatási Főiskola.

A Moszkvai Állami Konzervatóriumot 1866-ban alapították, itt tanult többek között Szergej Rahmanyinov és Aram Hacsaturjan is.

1919-ben alapították a világ első filmművészeti egyetemét, a Geraszimov Állami Filmművészeti Egyetemet. Tanított itt Szergej Eisenstein és Vszevolod Pudovkin, végzősei között pedig olyan nevek találhatóak, mint Andrej Tarkovszkij, Vaszilij Suksin filmrendezők és Alekszandr Petrov rajzfilmes.

A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemét 1944-ben hozták létre, ez Oroszország legismertebb diplomáciai iskolája, körülbelül 4500 hallgatója van, könyvtárában pedig 700 000 könyv található, ebből 20 000 ritkaságszámba megy.

A Moszkvai Fizikai és Műszaki Egyetemen számos Nobel-díjas tudós végzett, például Pjotr Kapica atomfizikus vagy Lev Landau fizikus.

A szovjet korszakban alapított felsőoktatási intézmények többsége műszaki tanulmányokra ad lehetőséget, a 21. századi Moszkvában azonban a kereskedelmi és magániskolák is megjelentek és számos kurzust tartanak leendő üzletemberek és felsővezetők számára. Sok egyetem ajánl a hallgatóinak nemzetközileg elfogadott diplomát, posztgraduális képzést és külföldi tanulási lehetőséget.

Moszkva a tudományos élet egyik fontos helyszíne, itt található például az Orosz Tudományos Akadémia központja, a Kurcsatov Intézet, ami Oroszország vezető kutatóintézete a nukleáris energia területén; a Landau Elméleti Fizikai Intézet, az Elméleti és Kísérleti Fizika Intézete, a Kapica Fizikai Problémák Intézete és a Sztyeklov Matematikai Intézet.

Moszkvában 440 könyvtár (ebből 168 gyermekkönyvtár) lelhető fel, és itt székel az Orosz Állami Könyvtár is, ahol 247 nyelven több mint 43 millió tétel található, (ebből 16,7 millió könyv, 12,9 millió folyóirat, több mint 650 000 db újság és 148 000 db térkép naponta körülbelül 4000 olvasó látogatja, a digitális könyvtárat pedig napi nyolcezer. 36 olvasóterme van 2277 ülőhellyel és 207 számítógéppel.

Oroszország Nyilvános Állami Történeti Könyvtárát 1863-ban hozták létre, 112 nyelven négy millió tétel (ebből 2,5 millió könyv) található itt, orosz történelem, világtörténelem, heraldika, numizmatika és tudománytörténet témakörökben.

Turizmus

Moszkva egyre népszerűbb célpont a turisták körében. A Moszkvai Turisztikai Bizottság jelentése szerint 2005-ben a városba látogató turisták száma meghaladta a 3,5 milliót, és ez a szám évenete 200–500 000-el növekszik. A legtöbb látogató Németországból, az USA-ból, Törökországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Kínából, Izraelből, Japánból és Spanyolországból érkezik.

A város UNESCO által a világörökségi listára felvett ismertebb látványosságai közé tartozik a Kreml és a Vörös tér, a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom, melyek mind a 14. és a 17. század között jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.

Moszkva a 9288,2 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25 °C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.

Moszkvában 2008-ban 189 szállodát tartottak hivatalosan nyilván, ezek közül tizenhárom volt ötcsillagos.

Látnivalói

• Kolomenszkoje: skanzen
• Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része.
• Kuszkovo
• Manyezs
• Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete
• Osztankinói Seremetyev kastély: épült 1791-1798 között
• Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne
  • Lenin-mauzóleum, korábban pár évig Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.
  • Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház): 1555-1561 között épült, hagymakupoláiról ismert.
• Sukov-rádiótorony
• Megváltó Krisztus-székesegyház
• Moszkvai Állatkert
• Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó

Múzeumok

• Állami Tretyjakov Galéria
• Puskin Múzeum
• Összoroszországi Kiállító Központ (VDNH, VVC)

Infrastruktúra

Közlekedés

Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyevói nemzetközi repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovói nemzetközi repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovói repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovói nemzetközi repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovói teherforgalmi repülőtér (ICAO:UUWM). Ezek 92 légitársaságot és évente 43 570 000 utast szolgálnak ki.

A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.

Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik; a 6155,3 km-es buszhálózatban 5528 autóbusz közlekedik 612 útvonalon; 103 útvonalon, 969,6 km-es hálózatban 1658 trolibusz jár; a villamoshálózat hossza 435,9 km és 43 útvonalon közlekednek. A moszkvai tömegközlekedés évente több mint 1 103 400 000 utast szállít.

Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Naponta körülbelül 2 929 126 személygépjármű közlekedik a moszkvai utakon.